Akadálymentes épületünk
Figyelmükbe ajánljuk Nádas Pál írását a Csillagház új épületéről, a mögötte húzódó filozófiáról, a mozgáskorlátozott gyermekek iránti elköteleződéséről. Az iskola első 25 éve telt egy olyan régi, a célnak egyáltalán nem megfelelő környezetben, melyet az akkori kollégák próbáltak adaptálni diákjaink igényeire. 1998 óta azonban megtervezett, akadálymentes mintaépületben dolgozhatunk. Ideális infrastruktúrát tudunk így teremteni tanulóink számára a minél nagyobb fokú önállóságot biztosító iskolai mindennapokra, abból a célból, hogy későbbi életükben az itt megszerzett képességeiket a lehető legjobban tudják majd kiaknázni.
Nádas Pál: CSILLAGHÁZ, az akadálymentes épített környezet első hazai iskolapéldája
(Épült:1998, Tervezte: Kszell Mária (BUVÁTI), Építtető: Fővárosi Önkormányzat)
Az építészet gyökere az ember egyik legfőbb életszükségletében: a hajlék, az otthon, a közösségi lét térbeli kereteinek a megteremtésében található. Így az építészet a téralkotás mestersége, szaktudománya és alkalmazott művészete is, azaz a mindenkori igényekre és a lehetőségekre adott térbeli válasz. Minden épületnek van funkciója (rendeltetése), az állékonyságot biztosító szerkezete (konstrukciója) és formája (megjelenése).
Sérülésspecifikus funkciók esetén a funkció, a szerkezet és a forma egymástól elválaszthatatlanok, egymással kölcsönhatásban kell, hogy legyenek.
Az építészet fő rendeltetése az emberszolgálat.
Speciális funkciók esetében ezek az építészeti tézisek a funkció kiszolgálását hatványozottabban kell, hogy biztosítsák. Az akadálymentesség az épített környezet alapvető tulajdonsága kell, hogy legyen.
Ez teszi lehetővé, hogy az emberek részt vegyenek azokban a társadalmi és gazdasági tevékenységekben, amelyek befogadására az épített környezet létesült.
„Az épület funkcionalitása és a szolgáltatások szempontjából akkor beszélhetünk teljes körű vagy komplex akadálymentesítésről, ha az épület valamennyi közösségi funkciója, illetve az ott nyújtott valamennyi közszolgáltatás, a használó képességeitől függetlenül mindenki számára elérhető és maga a szolgáltatás igénybe vehető.”
Az épített környezet akadálymentességét célként kitűző törvényeinket egyrészt valós hazai társadalmi elvárások és szakmai igények, másrészt az Európai Uniós tagságunkból fakadó kötelezettségek határozzák meg. Ezen együttes összetevők-előfeltételek hatására született meg a halmozottan mozgásfogyatékos gyermekek számára a „CSILLAGHÁZ” iskola, akkor amikor hazánkban ezek a speciális építési szabályzók még nem voltak érvényben.
Az 50-60 halmozottan fogyatékos mozgáskorlátozott gyermek oktatását–nevelését-mozgásfejlesztését és gondozását ellátó „Csillagház” – tagozat minden hazai és európai szabványnak, követelménynek, előírásnak és elvárásnak megfelel. A belső és külső életterek kialakításakor figyelembe vették a sérülésspecifikus ellátás feltételeinek igényeit, valamint azt a pedagógiai célt, hogy a közvetlen környezet fejlesztő hatással legyen a diákokra. Éppen ezért az épület tanház jelleggel épült meg.
A tervezés és kivitelezés során nagy figyelmet fordítottak a használók (érintettek) állapotára úgy, hogy az érintettek által történő használatot és kezelhetőséget is megteremtették. Nagy figyelmet kapott a közlekedők és közösségi terek élhetősége, a nyílászárók és az ablakpárkányok magassága. A sokféle ajtó beépítésével teremtették meg az ismeretek bővítésének lehetőségét. Gondoskodtak a kapaszkodók magasságáról és ahol szükséges volt, ott azok állíthatóságát is biztosították. Fontos szempont volt a szociális helyiségek mérete, az ott lévő berendezési tárgyak variálhatósága és az érinettek általi használhatósága. A ház tervezésének fázisában még hazánkban nem volt – kivéve az osztrákok által épített Ferihegy2 repülőtéren – egyterű (WC-mosdó-pelenkázó) helyiség, így ez is a hazai építészet első egyterű vizesblokkja lett. A „TAN-HÁZ” fejlesztő hatását szolgálta, hogy a WC használatának sokféle lehetőségét biztosították. Fontos belsőépítészeti feladat, hogy a mosdók, tükrök, osztálytermi táblák állíthatósága, speciális csaptelepek beépítése is a tanulói önállóságot segítse. Fontos volt, hogy a tanuló asztalok és székek, valamint rakodó szekrények egyénre szabott állíthatósága könnyen és egyszerűen történjen. A tankonyhát speciális és modul méretben készítették el, hogy mind a két szituációban kipróbálhassa magát a diák. Az épületen belüli liftek megépítésénél is az érintettek önálló használatának műszaki feltételét biztosították. Az épületen belüli eligazodást a hagyományos jelölés mellett a színeket és a piktogramrendszert – szociális olvasás – helyezték előnybe.
A biztonság és a gyors segítségnyújtás érdekében épületen belüli segélykérő telefont, hanggal és fénnyel történő jelzőrendszert építettek ki. Nagy mennyiségű és magas minőséget képviselő speciális eszközök (mennyezethidraulika – emelőszerkezetek) beszerzése, elsősorban a személyzet fizikai segítségnyújtását hivatott könnyíteni. A játszókert és az ott található speciális eszközök az akadálymentes kertkapcsolat révén válhattak a pedagógiai fejlesztés részévé. Az épület 1989. évi átadását megelőző évben a kerekesszékesek szállítására alkalmas autóbusz flotta kiépítése is megtörtént.
A „Csillagház” létrejötte (1998) nemcsak egy új építményt jelentett, amelyre büszkék lehetünk, hanem egyben olyan építészeti alkotás született, amely a tervezők mellett a pedagógusok, a szülők közös gondolatai nyomán pedagógiai alkotássá vált.
A Csillagház az átadását követően a gyógypedagógiai és az építész szakma érdeklődését is felkeltette.
A közoktatási intézmények elhelyezésének és kialakításának építészeti-műszaki követelményeit tartalmazó 19/2002. (V. 8.) OM-rendelet kidolgozásában már az iskola munkatársainak tapasztalatait is figyelembe vették, és a rehabilitációs környezettervező-mérnöki továbbképzés egyik gyakorlóterülete lett. Az épület a Mexikói úti Mozgásjavító nagy rekonstrukciós programja mintájául szolgált.
Felhasznált szakirodalom:
Nádas Pál (1998): „A HÁZ” Esettanulmány. Egy megvalósult fejlesztés leírása. Záródolgozat F: Csillagház archívum
Cs.K.É (1998):Csillagház sérült gyerekeknek. Népszabadság 1998.09.17
Fischl, Géza – Pandula, András (2002): Tervezési segédlet az akadálymentes épített környezet megvalósításához
Nádas Pál (2002): Igazgatói beszámoló-részlet 9-10.p. 2002.01.15 F: Mozgásjavító archívum
Pandula András – P. Farkas Zsuzsa( 2007): Akadálymentes házak, lakások. Az egyetemes tervezés
Pandula András (2009): Segédlet a Közszolgáltatások Egyenlő Esélyű Hozzáférésének Megteremtéséhez
Dr. Horváth Magdolna: Komplex Akadálymentesítés. Építőmérnök alapképzési szak.
Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kar – Építész Szakmai Intézet
Nádas Pál (2015): Megújulási folyamatok az akadálymentesített épített környezetben
ELTE-BGGYK Előadás 2015.11.20. F: Nádas Pál gyűjtése