Iskolánkról
A Csillagház szemlélete
A Csillagház szemlélete komplex: a mozgás- és kognitív fejlesztés legyen összhangban a személyiségfejlesztéssel. A halmozottan fogyatékos, mozgáskorlátozott diákok oktatása, nevelése, fejlesztése csak a megtapasztaltatás, cselekvésbe ágyazottság, szociális tanulás figyelembe vételével történhet, és a legfőbb célja az, hogy a képességeikhez mérten elérjék az önrendelkezés lehető legmagasabb fokát.
Ezért a Csillagház Általános Iskola fennállása óta egész napos iskolai ellátást biztosít tanulói számára. Így kellő idő jut az ismeretelsajátításra és elmélyítésre, az önkiszolgálási feladatokra, a gyakorlásra, a közösségi tevékenységekre, valamint a fizikai-szellemi pihenésre, pozícióváltásokra. Ezekhez diákjaink az élet egyéb színterein, ilyen támogatott módon nem jutnak hozzá.
Általános iskolai oktatás
Tanulóink sajátos nevelési igénye eltérő iskolaszerkezet megvalósítását teszi szükségessé. Az iskolai éveket két alapozó, előkészítő jellegű osztály vezeti be az első évfolyamon, egy készség- képességfejlesztő és egy iskolai életmódra felkészítő osztály. Ezt a halmozott fogyatékosságból adódó korlátozott és késleltetett ismeretszerzés indokolja, s ez az intézmény fennállása óta jól bevált gyakorlat. Az alapozó időszak lehetőséget ad arra is, hogy a gyermek szükségleteihez jobban illeszkedő intézménytípust javasoljon a szakmai team a szülőkkel történő konzultációs folyamat 3 során. Az alapozó évek közül a gyermekek az egyiket megismételhetik, ha az tanulmányaik eredményességét elősegíti, de az alapozó osztályokban összesen legfeljebb 3 tanévet tölthetnek.
Amennyiben egy gyermeknek – készségei, képességei alapján – nincs szüksége előkészítésre, vagy azt más intézményben teljesítette, tanulmányait az első évfolyam első osztályában kezdi meg.
Az első és második évfolyam tananyagát a halmozottan fogyatékos mozgáskorlátozott gyermekek 3 év alatt képesek elsajátítani olyan eredménnyel, hogy az későbbi iskolai tanulmányaikat kellőképpen megalapozza. A második évfolyamot követő évfolyam ezért felzárkóztató évfolyam néven illeszkedik a képzési rendbe, amelyet a 3. évfolyam követ. Az általános iskola 8 évfolyamának tananyagát így a halmozottan fogyatékos mozgáskorlátozott gyermekek 9 tanév alatt sajátítják el.
Az intézmény külső gyakorló helye az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karának és a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar gyógytornász szakra járó hallgatóinak.
Helyi tanterveink:
Csillagház Helyi Tanterv 2020 Enyhe értelmi fogyatékos tanulók számára
Csillagház Helyi tanterv 2020 Középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók számára
Speciális tantárgyaink és módszereink
Augmentatív és alternatív kommunikáció
A kommunikáció fejlesztése a tanulók egész napját átszövi, a kommunikatív megközelítés az oktatás-nevelés valamennyi területét áthatja. Emellett, illetve ezt kiegészítve az iskola speciális egyéni és csoportos foglalkozások keretében biztosítja annak lehetőségét, hogy a komplex kommunikációs igényű gyermekek az augmentatív és alternatív kommunikációs módszerek segítségével is megtanulják hatékonyan kifejezni és megosztani szükségleteiket, érzelmeiket, és gondolataikat.
Az augmentatív és alternatív kommunikáció (AAK) elsődleges célja feladata az aktív és önálló kommunikáció kialakítása, melynek révén a beszédében akadályozott személy is cselekvő részesévé válhat szűkebb és tágabb környezetének. Az alternatív kommunikáció a hagyományos kifejezési módok helyett és mellett eltérő eszközök, módszerek használatával teremti meg a nem, vagy alig beszélő gyermek, illetve felnőtt sikeres kommunikációját. Az intézménybe járó AAK- használó gyermekek a mindennapi kommunikációjukhoz különféle, az egyéni szükségleteikhez illeszkedő kommunikációs eszközöket vehetnek igénybe. Ezek egy része az ún. segédeszközt nem igénylő rendszerekhez tartozik (pl. gesztusok és gesztusjelek), ezt egészítheti ki a papíralapú kommunikációs táblák, kommunikátorok és kommunikációs applikációk használata.
Komplex Művészeti Nevelés (KMN)
A Komplex Művészeti Nevelés kidolgozott tantervet, módszertant, eszköztárat kínál a komplex, differenciált megközelítéshez, melyben a diákok alkotó személyiséggé válnak. Megfelelő idő, tér, eszközök, alapanyagok, helyzetek biztosításával, interaktív foglalkozásokon, rugalmas témakezeléssel, aktív kommunikációval lehetőséget teremt az önkifejezéshez. A legfontosabb módszertani és tanulásszervezési alapelv a komplexitás. Magában foglalja a rajz és vizuális kultúra, környezetkultúra, az ének-zene és a drámapedagógia, médiaismeret tartalmait. Az egyéni adaptálás az eltérő képességprofilokra való megfelelő oktatói reagálás alapja. Meg kell találni azt a megjelenési formát, eszközrendszert, amely lehetővé teszi a művészeti ágakkal kapcsolatos megnyilvánulásokat. Az egyes művészeti területek önmagukban is alternatív kommunikációs eszközként szolgálhatnak. Legújabb innovációként az „integrált KMN” gyakorlata a tantárgyi tartalmak és a művészet összekapcsolása nyomán segíti a megértést, elsajátítást.
Mozgásnevelés
A mindennapos mozgásnevelés az iskola fennállása óta a hét minden napján megvalósuló komplex tevékenység, amely az egész napot áthatja, és az iskolai tanulmányok időszakában a fejlesztés alapját képezi. Egységes szemlélet jellemzi, amely egyesíti az egyedi és differenciált foglalkoztatás elvét, a komplexitás elvét, a módszerek és eljárások sokszínűségének elvét, a folytonosság elvét, a funkcionalitás és az együttműködés elveit. Egyénileg adaptálható eljárásokból, módszerekből áll, életkor-, sérülés- és állapotfüggő, az elérendő cél által meghatározott.
Területei:
- Diagnosztika
- Fizioterápia (gyógytorna)
- Adaptált testnevelés és sport
- Önkiszolgálásra nevelés
- Közlekedés legmagasabb szintjének gyakorlása
- Ergoterápia
- Gyógyászati és rehabilitációs segédeszköz-ellátás koordinálása
- Minél önállóbb életvezetésre való felkészítés.
Munkatevékenység
A mozgáskorlátozott, halmozottan fogyatékos gyermekek tantárgyi rendszerében a munkatevékenység tantárgy a gyakorlati tevékenységformák elsajátítását állítja a középpontba. A tárgy 1988 óta része a Csillagház tantervi programjának. A munkatevékenység integrált módon foglalja magába a manipuláció fejlesztését, az anyagismeretet, az anyagok alakítását, a kézimunkát, a textilmunkákat, a konyhai tevékenységeket, a kertgazdálkodást (növényápolást, kisállat-gondozást), a közösségi munkát, egyes részmunkafolyamatok elsajátítását, és ezen keresztül a pályaorientációt. A tantárgy kiemelten szem előtt tartja az önálló tevékenységre, önkiszolgálásra való nevelést. Ezzel csökkenhet tanulóink mozgásbeli kiszolgáltatottsága, elérhetik legmagasabb szintű funkcióikat, így a lehető legfüggetlenebbé válhatnak a hétköznapi életben.
Kutya-asszisztált foglalkozások
A foglalkozásokat a MATESZE vizsgaszabályzatában foglaltak alapján vizsgázott, és érvényes tanúsítvánnyal rendelkező felvezető-kutya páros végzi. A foglalkozások tanórai keretek között valósulnak meg. A célok és feladatok meghatározása a pedagógus kompetenciája, a felvezetővel történő szoros együttműködésben. A kutya-asszisztált foglalkozás során csoportszintű és egyéni célkitűzések is jelen vannak.
Célok: közös figyelmi helyzet gyakorlása, oldott légkör megteremtése, közösségi érzés erősítése, kommunikációs készség fejlesztése, magatartási szabályok elsajátítása, közös tevékenységekben való aktív részvétel, mozgásfejlesztés, új ismeretek és tananyagtartalmak elsajátítása, elmélyítése, meglévő funkciók, képességek kihasználása, fejlesztése, érzékelési-észlelési tapasztalatok gyűjtése, személyiségfejlesztés, az eddig tanultak elmélyítése, a tartalmak multiszenzorossá tétele.
A foglalkozásokon a gyerekek és a kutya együtt dolgoznak, játszanak, az óra céljához illeszkedően különféle mozgásos, kommunikációs, szocializációs és tanulási feladatokat hajtanak végre.
Ergoterápia
Az ergoterápia szemléleti keretei áthatják az egész napos iskolai nevelés-oktatás minden színterét. A gyermekek aktív közreműködésével valósul meg, és az egymásra épülő, egymást kiegészítő technikák, eljárások, eszközök segítségével jön létre. Ezzel elősegíti a mozgáskorlátozott gyermekek hétköznapi önállóságának kialakítását.
Az ergoterápia során korrigáló, fejlesztő, kompenzáló foglalkozások keretében a sérülésből vagy annak következményeiből eredő sérült funkciók javítása, a fejletlen vagy gyenge képességek fejlesztése, a kiesett funkciók helyettesítésének tanítása történik. Az ergoterápia célja tehát a tanuló legnagyobb fokú önállóságának elérése annak érdekében, hogy lehetőségeihez mérten élete aktív és független irányítója lehessen.Az ergoterápia fontos területe a különböző mozdulatok betanítása, gyakoroltatása, automatizálása, a különböző segítő eszközök megtervezése, kivitelezése vagy adaptációja, és azok használatának megtanítása. Fontos megemlítenünk, hogy a halmozottan sérült mozgáskorlátozott gyermekek nem izoláltan, hanem a mindennapi helyzetekben történő tevékenységek gyakorlása során tudják ezeket a praktikus készségeket beépíteni a mozgásos repertoárjukba. Így az iskolai életben, és az otthoni helyzetekben is erre kell törekednünk – a tevékenységterápiás megközelítést, cselekedtetést előtérbe helyeznünk.
Evésterápia
A funkcionális étkezési zavar célzott fejlesztése szorosan kapcsolódik a beszéd- és kommunikáció- fejlesztéshez, és a mozgásneveléshez. Az evés és ivás olyan tevékenység, melynek kivitelezésében ugyanazok a szervek vesznek részt, melyek a beszédet is létrehozzák. A beszédszervek mozgáskoordinációja elősegíthető a terápiás étkeztetéssel.
Az evésterápia az egészséges fejlődésmenet lépésein vezeti végig a gyermekeket, helyes pozicionálás mellett megtanítja a szabályos harapást, rágást, nyelést, és a száj izmainak tréningjén keresztül elősegíti a beszédfejlődést is. Az étkezés a megismerési folyamatoknak fontos része, különösen az alapozó osztályokban. Az ízek, szagok, hőmérséklet, tapintási érzékelés fejlesztése a keresztkapcsolatok révén a kognitív, szociális és kommunikációs készségekre is hatással van.
Mindezek természetes helyzetekben, a napirendbe ágyazva sokkal inkább fejlesztő hatásúak, eredményesek, mint mesterségesen megteremtett szituációkban. Az étkezés, az ízlelés az életminőség szempontjából sem közömbös, a jóízű táplálék örömforrás, ha az étkezés nehézségei azt nem rontják el.
Az egyénre szabott fejlesztés gyakorlás során, kis lépésekből épül fel, amely szükség szerint egyéni fejlesztés, logopédia, kommunikáció-fejlesztés, ergoterápia és az önkiszolgálás foglalkozások elemeként is megjelenhet. Az átmeneti vagy tartós szondatáplálás esetén a kezelőorvos és a táplálási tanácsadó előírása alapján, a szülőkkel közösen alakítjuk ki az érintett tanulónál a táplálási rutint.
Logopédia
A logopédiai fejlesztés során a célunk nem csak a nyelvi rendszer fejlesztése, hanem a teljes személyiség, valamint a kognitív funkciók javítása, az érzékszervi fejlesztés is. A terápia során alkalmazkodunk a gyermek egyéni sajátosságaihoz. A fennálló myofunkcionális zavarok, hallási diszkriminációs gyengeség, figyelem és emlékezeti problémák, és egyéb, a központi idegrendszer sérülése miatt fennálló ok miatt igen nagy jelentősége van a hosszan és kis lépésekben megtervezett fejlesztésnek. A fejlesztés során nem csak az életkori sajátosságokat kell figyelembe venni és úgy megtervezni a foglalkozásokat, hanem minden egyes ismeretnyújtásnak több érzékszerv bevonásával kell megtörténnie.
A komplex kommunikációs szükségletű gyermekeknél minden esetben szoros együttműködésben dolgozik a logopédus az augmentatív és alternatív kommunikáció fejlesztést nyújtó kollégával. Bár a logopédiai terápia központjában természetesen a hangzó beszéd fejlesztése áll, a komplex kommunikációfejlesztés eszközeit is használjuk a beszédterápiás folyamat felépítése során. A beszédterápia a központi idegrendszer sérüléséhez társuló beszédzavarok korrekciójára irányul. A beszédterápia a mozgásterápia eredményeit felhasználva, arra épülve korrigálja a sérült beszédet, ezzel elősegíti a gyermek beilleszkedését szűkebb és tágabb környezetébe.
Élménypedagógia
Az élménypedagógia a „cselekvés általi tanulás és fejlődés” egyik sajátos változata, személyközpontú pedagógia, mely mind az egyén, mind pedig a csoport fejlődésére és sikerességére fókuszál (Rogers 1984). Multiszenzoros tanítás, mely a tanítás-tanulás folyamatába bevonja a résztvevőket, és életközeli gyakorlatokat végeztet velük. A tanulók felfedezéseket tesznek, és a tudással ők maguk kísérleteznek, ahelyett, hogy mások tapasztalatait vennék át. A fő hangsúly a konkrét tapasztalatok általi tanulásra, az érzékelés, a mozgás és a kommunikáció valós helyzetben történő fejlesztésére kerül.
Élményterápiás délelőttök szervezésére a Csillagházban évente 4-6 alkalommal kerül sor a tanmenetbe illesztve, előre meghatározott témakörhöz kapcsolódva, az éves munkatervben meghatározott témák szerint. Az élménypedagógiai foglalkozásokon egy időben vesz részt az összes alsó tagozatos gyermek és pedagógus, valamint témától függően más évfolyamok is – előre tervezetten – csatlakozhatnak. A foglalkozások megvalósulhatnak intézményi kereteken belül és kívül is. A külső színtéren történő megszervezésnél fontos szempont az iskolában maradó osztályok elláthatóságának biztosítása.
Diákönkormányzat (DÖK)
A Csillagház Diákönkormányzata az intézményi függetlenség évében, a 2012-13-as tanévben alakult meg.
Hagyományos feladatai között a diákok érdekeinek képviselete, munkaterv kialakítása és így rendezvények, programok tervezése és szervezése szerepel, de ennél jóval többet tud nyújtani tanulóink számára.
A DÖK működése-működtetése a komplex fejlesztés részeként hozzájárul az önálló döntések meghozatalára való képesség kialakításában, a szociális térben való jobb eligazodásban, az osztálykeretből való kilépésben. Az önkifejezés, és a társakkal való együttműködés lehetősége, megélése hatalmas hajtóerővel bír. A cél – mint ahogy az egész iskolai képzésnél is: minél tájékozottabb fiatalok ballagjanak el az iskolaévek végén, akik magabiztosan kommunikálnak a rendelkezésükre álló eszközökkel, és minél magasabb szintű önrendelkezésre képesek.
Mind a közösség, mind az egyes gyermekek személyre szóló megsegítést igényelnek a munkafolyamat minden fázisában. A Diákönkormányzat munkáját segítő állandó munkatárs mellett ezért az osztályfőnökök és terapeuták közreműködésére is szükség van.
Az első év programjai közül a gyermekek ötletei alapján indult el az iskolarádió, az ülőfoci- és az ügyességi verseny, valamint az évzárón való aktív szerepvállalás. Minden év hoz új ötleteket, és egyes programok azóta beépültek a hagyományainkba.
Továbbtanulás
A jövőről való gondolkodást minél előbb el kell kezdeni – nemcsak azt, hogy mi lesz közvetlenül az általános iskola után, hanem érdemes a középiskola befejezését követő életre is készülni.
A Budapest III. Kerületi Csillagház Gyógypedagógiai Általános Iskola alapfeladatai közé tartozik a felnőtt életre való felkészítés: a képességekhez mért legmagasabb fokú tájékozottság és önállóság kialakítása. Tapasztalatunk szerint az önkiszolgálási képesség határozza meg alapvetően a készségfejlesztő iskolákba, illetve a szociális területekre való felvételt, bekerülést. Iskolánk a továbbtanulási kérdésekben csak asszisztálhat a szülőnek, hiszen mi nem ismerjük a családok lehetőségeit, pontos elvárásait. Szülői kérés esetén mi is bekapcsolódhatunk a választott intézményekkel történő kommunikációba, a lehetőségek feltérképezésébe. Az intézményváltást megkönnyítendő pedagógiai véleményt, kommunikációs „útlevelet” készítünk, szükség esetén konzultálhatunk a másik intézmény pedagógusaival, illetve gondozóival.
Az alábbiakban olvasható Továbbtanulási Kisokosban gyűjtöttük össze a releváns információkat.
